A Vízipók Egyesület szervezésében a V-8 uszodában vettünk részt egy versenyen. Ez egy olyan verseny volt, ahol azok az ebihalak, delfinek, cápák úszhattak, akik nem igazolt versenyzők.
A Vízipók Egyesület Mattesz Csillanéni és csapata egy olyan fergeteges versenyt hozott össze a V-8 csapatával közösen, hogy öröm volt részesének lenni.
........Itt el kell hogy meséljem, hogy Mattesz Csillanéni, amikor úszott fiatal korában, akkor Ölveczky Vilmos és és a mi Tónibácsink tanítványa is volt. Sokszoros válogatott úszó volt. Aztán megszületett a kislánya és kitalálta a Mattesz-módszert a babaúszás terén, (babaúszást, babapancsit Mamával Papával) és a gyakorlatát ma az egész ország ismeri és használja.
Olvasni még Csillanéniről itt lehet:
Csapatunk 22 fővel képviseltette magát a versenyen. A legkisebbek 4 évesek és nagyobbak a 10 évesek. A kisebbek közül a kérésemre majdnem mindenki a hátúszást választotta, a nagyobbak pedig saját elképzelésükkel megtalálták a megfelelő távot, és úszásnemet amit a versenyen leúsznának.
Az edzéseink ezen a héten már a készülődésről szóltak, sőt a szülőink is készülődtek. Készült két csapatzászló!! (ami ma munkába is állt!). Sőt a "munkaruhánk" is megújult!!! (ezek is munkába álltak!)
A pénteki napunkon már csak egy csepp készülődés mellé sok sok játékkal váltottuk ki a gyerekek izgulását.
Elérkezett a nagy nap.
Délelőtt 10 órakor kezdődött a verseny a legkisebbeknek kitalált tanmedencés megmérettetéssel. Mi Picikéink is versenyeztek ebben. És még hogy! Fantasztikusan! Minden kicsi Ebihalacska gyönyörűen versenyzett. A szurkolótáborunk biztatása mellett végigúszta az egy hosszát, örömmel kiszállt a vízből és készülhetett az általa még nem ismert eredményhirdetésre és az ünnepélyes megnyitóra!
A cseppek versenye után következett a megnyitó. Minden csapat felsorakozott és egy tábla kíséretében megmutathattuk magunkat a nagyközönségnek. Élvezettel vonult fel mindenki az erre az alkalomra elindított zenére. Nagyon nagy élmény volt! Aztán a helyi polgármester úr megnyitotta a versenyt és sok sikert kívánt a majdnem 500 versenyzőnek.
A legkisebbeknek ez után érkezett el az éremosztás. Nagy örömünkre volt olyan kismanónk, akinek érem is került a nyakába, de minden kisebihal egy oklevéllel gazdagabb lett! Senki sem távozott üres kézzel!
Aztán kezdődött a nagymedencében a verseny. Itt korcsoportonként (2 év egyszerre) versenyeztek már a gyerekek!
Az 5 évesek versenye volt az első amin részt vettünk. A nagyobbacska ebihalaink sikerrel vették az akadályt! Mindegyiküknek életében ez volt az első 33métere, és első versenye (azért azt itt fontos megemlíteni, hogy mi 10 méteres tanmedencében készülünk ezekre a versenyekre, és havonta jutunk el nagyobb uszodába egyszer edzeni). Volt akinek érem is került a nyakába, de oklevelet mindenki vihetett haza itt is!
Elkeseredni egy Ebihalacskát sem láttunk!
Jöttek a delfinjeink. A 6-7 évesek. Ők háton és egyikük mellen úszott. A hátúszást gyönyörűen végigúszták a gyerekek, de a mellúszás nem úgy sikerült ahogy vártuk. Sajnos igazán nem tudjuk mi történt, -megijedt a nagy távolságtól a delfinünk (pedig már úszott ennyi métert mellúszásban) vagy a gyerekek sokaságától vagy a fejesugrástól, vagy hogy az ő úszása még nem olyan szuper mint a többi gyerköcé - és sajnos nem bírta végigúszni a távot. Nem baj majd a legközelebbi sikerül neki is!
Következtek a Cápalinák, Cápalik, a 8-9 évesek. A lányok-fiúk az általuk szeretett úszásnemekben úszták a távokat. Mindannyian végig úszták tudásuknak megfelelően és persze hibátlan technikával a távokat. A nagy meglepetés a pillangóúszás volt (ezt én kértem Cápalináktól), mind a két kislány a dobogóra tudott állni ebben a számban.
Közülük is volt akinek érem került a nyakába, de oklevél nélkül senki sem távozott!!!!
És elérkezett a legnagyobbjaink versenyen. Ők 10-11 évesek. Ők is az általuk megálmodott versenytávokat úszták le. Nagyon szépen megoldották a feladatukat az ifjoncok, technikájukra sem lehet egy panaszom sem. Sajnos az ő korosztályukban már nagyon sok a más sportágban versenyző (vízilabda, triatlon), így ők csak oklevelet vihettek haza.
Végén megfáradtan, de törve nem, hagytuk el az uszodát! Élvezték a gyerekek is, a szülök is és én is a mai napunkat. Jó volt ott lenni, versenyezni ebben a fantasztikus uszodában. Nagyon szuper szurkolótáborunk volt.
Köszönöm a gyerekeknek hogy eljöttek, a szülőknek hogy részt vettek és elhozták a gyerekeket. ÉS köszönöm mindenkinek az összefogást és a sok sok segítséget!
És köszönjük Mattesz Csillának és csapatának és a V-8 csapatának hogy megismerhettük őket, és részt vehettünk ezen a versenyen. Remélem hagyománya lesz ennek a kupának és ismételhetünk mi is!
